Derekas Gabriella (hospitálás)

 Szakmai látogatás (job shadowing)

Időpont: 2025. október 20–24.

Helyszín: Portugália, Porto

Szervező: Learning Together

https://www.learning-together.eu/job-shadowing/

Célok:

30 éves tanítási gyakorlatom során mindig felüdülést jelentett számomra, ha betekeintést nyerhettem más iskolák működésébe és megismerhettem a jó gyakorlataikat. Különösen nagy élmény, ha egy külföldi intézményben szerezhetek tapasztalatokat, és közelről tanulmányozhatom egy másik ország oktatási rendszerét. Néhány évvel ezelőtt Finnországban volt lehetőségem eltölteni egy iskolanapot egy középiskolában az Erasmus+ program részeként, így nagy várakozásokkal tekintettem az ötnapos portoi iskolalátogatás elé, melynek céljai a következők voltak:

 Szakmai fejlődés: új módszerek, eszközök és jó gyakorlatok megismerése, átvétele.

 Tapasztalatcsere és kapcsolatok építése külföldi kollégákkal, intézményekkel.

 Intézményi fejlődés: a megszerzett tapasztalatok integrálása, disszeminácó.

 Személyes kompetenciák fejlesztése: nyelvi, kulturális és kommunkikációs készségek erősítése,

önbizalom és alkalmazkodóképesség növelése új környezetben, kilépés a komfortzónából.

 Kulturális, földrajzi, történelmi ismereteim bővítése, Portugália nevezetességeinek megismerése.

Felkészülés:

Utazás előtt elolvastam a Learning Together honlapján található információkat, illetve számos emailt váltottam az egyik ügyintézővel, hogy alaposan felkészüljek arra, hogy mi vár majd rám az iskolalátogatás során. Lefoglaltam a szállást, és megvettem a repülőjegyet. Mivel az iskolalátogatás nem tartalmazott kulturális programokat, tájékozódtam a lehetőségekről, hogy a szabad délutánokat minél hatékonyabban töltsük el. Bővítettem ismereteimet a portugál oktatási rendszerről, és kicsit még a portugál nyelvvel is ismerkedtem.

Résztvevők:

Összesen öt résztvevője volt az iskolalátogatásnak. Három lengyel középiskolai tanárnő és mi ketten Döményné Dobosi Lejla kolléganőmmel. Mivel a lengyel tanárok természettudományos tantárgyakat tanítanak, teljesen más hospitálási órarendet kaptak. Ők leginkább biológia, földrajz és matematika órákat látogattak, míg mi angol és spanyol órákon jártunk. Így többnyire az órák közötti szünetekben volt lehetőségünk beszélgetésre, tapasztalatcserére.

Tudás- és készségfejlesztés

Portugáliában az alapfokú oktatás hat évesen kezdődik és 9 évig tart. Az 1. ciklusban (1-4. évfolyam) egy tanító tart minden tantárgyat, a 2. ciklusban (5-6. évfolyam) szaktanárok tanítanak több szaktantárgyat. A 3. ciklus (7-9, évfolyam) előkészíti a diákokat a középfokú oktatásra, mely 3 évig tart (10-12. évfolyam). Az iskolakötelezettség a 12. évfolyam befejezéséig tart. Az oktatási rendszer nehézsége, hogy a diákoknak 9. osztályban el kell dönteniük, hogy milyen középiskolai képzést választanak az alábbiak közül:

 Természettudományok és digitális technológiák

 Közgazdaságtan

 Vizuális művészetek

 Idegen nyelvek és társadalomtudományok

Az iskola igazgatóhelyettese és több tanár is elmondta, hogy ez mennyire nehéz döntés a diákok számára, mert a választott képzést a későbbiekben nem tudják megváltoztatni, tehát ha változik a továbbtanulási terv, azt maximum a középiskola befejezése után plusz tanulással tudják csak megvalósítani. Például a humán képzést választók 10. osztálytól nem tanulnak matematikát és természettudományos tárgyakat, így reál pályára nem tudnak menni. Éppúgy elképzelhetetlen, hogy valaki angol-matematika szakos tanár legyen. Természetesen szakmát is tanulhatnak a 9. osztály után más intézményben.

Az általunk látogatott iskola, az Escola Secundaria Almeida Garrett (ESAG), mely a neves portugál költőről kapta a nevét (https://esagarrett.com.pt/), Vila Nova de Gaiaban, Porto közvetlen közelében található. Ez egy nagyon jó hírű, modern infrastruktúrával rendelkező intézmény, ahol az oktatás a 7. évfolyamtól a 12. évfolyamig tart. Az iskola sajátossága, hogy a hagyományos tantermi oktatás mellett nagy hangsúlyt fektet a projekt és komptetencia alapú tanulásra és nemzetközi együttműködésekre. Évente 4-5 Erasmus együttműködésben vesznek részt. Emellett kiemelten odafigyelnek a környezetvédelemre, egészségnevelésre, társadalmi és etikai felelősségvállalásra. Például a látogatásunk 4. napján a diákoknak rózsaszín ruhadarabot kellett viselni, és az egyik óraközi szünetben a mellrák elleni prevencióra hívták fel a figyelmet. Egy héttel előtte a mentális egészség volt a téma: a folyosókon elhelyezett papír fejekre írhatták, hogy mit tesznek a mentális egészségükért. Minden folyosón megtalálhatók a szelektív hulladékgyűjtők és számos fali dekorációt láttunk újrahasznosított anyagokból. Több folyosón elhelyeztek kivetítőket is, ahol a diákok folyamatosan nyomon követhetik az aktuális projekteket és eredményeket. A többemeletes iskola hatalmas épületkomplexuma olyan, mint egy nagy labirintus: az osztálytermek mellett 4 fizika-kémia labor, 2 biológia labor, geológia, és természettudományok labor, két sportcsarnok és egy szabadtéri többfunkciós sportpálya támogatja az oktatást. A kapuban portás, az iskola épületében recepciós pult segíti az eligazodást, valamint számos asszisztens végzi a diákok felügyeletét és a rend fenntartását a folyosókon. Az iskola rendelkezik egy kis írószerbolttal is, és nekem nagyon tetszett, hogy több kisebb irodát hoztak létre a nyugodt légkörű tanár-szülő konzultációkhoz is.

A nyelvórák mindig a hiányzók ellenőrzésével kezdődtek. Egy KRÉTÁ-hoz hasonló rendszert használnak, melynek érdekesége, hogy a diákok fényképe is szerepel a nevük mellet. Az óra elején mindig felírják az óra címét és a dátumot a füzetükbe. A tantermekben interaktív táblák helyett kivetítő van, melyre írnak is.

Az angol (1. idegen nyelv) és spanyol (2. idegen nyelv) órák látogatása során több innovatív tanítási módszerrel is találkoztunk, amelyek a diákokat aktív részvételre és kreatív gondolkodásra ösztönözték. Gyakran alkalmazott módszer volt például a kooperatív tanulás, ahol a tanulók közösen oldottak meg feladatokat, és egymást segítve jutottak el a megoldáshoz.

A hospitálás néhány angolóráján megismerkedhettem a projektalapú tanulással is, ami számomra kevésbé alkalmazott módszer főleg időhiány miatt. A diákok egy környezetvédelmi projekten dolgoztak, amelynek célja az volt, hogy az egész iskola bekapcsolódjon a fenntarthatóság és környezetvédelem témájába. A tanulók kisebb csoportokban tervezték meg a projekt egyes lépéseit – például az információgyűjtést, a plakátkészítést, a szemléletformáló kampányokat és a bemutató eseményeket. A tanár inkább mentorként segítette őket, mintsem hagyományos oktatóként irányította a folyamatot. Önként jelentkező diákok vezették az egész órát, a csoportos ötletelés után egy táblázatban rögzítve a közös gondolatokat. Nagyon tetszett, hogy a diákok valódi felelősséget vállaltak a munkájukért, és láthatóan lelkesedéssel dolgoztak egy olyan ügyön, amely nekik is fontos volt. Ráadásul a projekt azzal a céllal készült, hogy kiterjesszék az egész iskolára, és valamennyi diák figyelmét felhívják az aktuális környezeti problémákra, valamint kikérjék a véleményüket, ötleteiket arról, hogy ők mit tudnak tenni. Terveik szerint a projekt egy nagyobb volumenű nemzetközi együttműködés része lesz, és felkerül egy online platformra is, hogy bárki számára elérhető legyen. A tanórákon nagy szerepet kapott a digitális tartalomkészítés is: a tanulók posztereket, prezentációkat vagy rövid videókat készítettek, így a tanulás valódi, kézzelfogható produktumokhoz kapcsolódott. Ezek a módszerek nemcsak a tudás elmélyítését segítették, hanem fejlesztették az együttműködést, a problémamegoldást és az önálló gondolkodást is. Az iskolában nagy hangsúlyt fektetnek a digitális eszközök integrálására a tanulási folyamatba. A tanárok nemcsak kiegészítőként, hanem a tanítás szerves részeként alkalmazzák ezeket az eszközeket. A diákok a telefont csak az óraközi szünetekben használhatják. A tanterembe lépve a tanári asztalon elhelyezett tárolóba teszik, mely nem jelentett számukra semmilyen problémát. Amennyiben órán szükségük van a telefonra, elvehetik a tanári asztalról. Több órán is dolgoztak online platformok segítségével, például Padletet, Teamset használtak, illetve interaktív kvízekkel fejlesztették nyelvtudásukat. 

A digitális technológia lehetővé tette, hogy a tanulás rugalmasabb, személyre szabottabb és vizuálisan is vonzóbb legyen. Különösen tetszett, hogy az eszközhasználat nem öncélú volt: mindig a diákok aktív bevonását és a kreatív gondolkodás fejlesztését szolgálta. Az órai munka eredményeként megszülető projektek is online platformokra kerülnek, illetve a folyosókon elhelyezett digitális felületeken is láthatóak.

A tanárok nagy hangsúlyt fektettek a kommunikációközpontú oktatásra, hogy a diákok minél többet beszéljenek, képesek legyenek véleményüket választékosan kifejezni és együtt gondolkodjanak idegen nyelven. Gyakoriak voltak a páros és csoportos feladatok, ahol a diákok valódi helyzeteket játszottak el, például interjúkat vagy mindennapi párbeszédeket. Emellett modern digitális eszközöket (interaktív tábla, mobil telefon) és interaktív feladatokat (pl. tick tack toe, lyukas szöveg, interaktív térkép) is használtak, amelyek játékosabbá és motiválóbbá tették a tanulást.

A portugál középiskolában töltött idő alatt nagy hatással volt rám az iskolai közösség sokszínűsége. Az osztályokban különböző hátterű diákok tanultak együtt, és az iskola igyekezett mindenkit egyenlően kezelni. Az órákon a tanárok nagy hangsúlyt fektettek az együttműködésre és a kreativitásra, így mindenki megtalálhatta a saját szerepét. Érdekes volt látni, mennyire természetes a diákok számára, hogy több nyelven beszélnek, és mennyire nyitottak egymás kultúrájára. Ez az elfogadó és támogató légkör számomra is pozitív élmény volt. A tanárok nyitottan, nagy szeretettel állnak a diákokhoz, az inkluzív nevelés számos példáját megtapasztalhattam. Például a rászoruló gyerekeknek ruhát gyűjtenek, melyeket az iskola egyik kevésbé látogatott sarkában helyeznek el. Itt bárkinek lehetősége van a ruhákat felpróbálni az ott található próbafülkében, majd a ruhát elvinni. Egy másik számomra pozitív példa az elfogadásra, hogy az iskolai büfében egy süketnéma nőt is alkalmaznak, és ez senki számára sem jelentett problémát.

Az iskolában kiemelt figyelmet fordítanak a demokráciára is. A diákparlament, ahol minden osztály képviselteti magát, rendszeresen ülésezik. Itt mindenki elmondhatja a véleményét az aktuális témákról, problémákról. A tanárok számítanak a diákok ötleteire, megoldási javaslataira.

A sokszínűség az iskolai dekorációkban is megtapasztalható. A folyosókat a diákok munkái színesítik, és mindenhol kihasználják a tereket az aktuális kampányok (pl. szociális kérdések, környezettudatosság) iránti figyelem felkeltésére.

Az eltöltött öt nap folyamán megismerkedtünk a könyvtárral és az ott dolgozók által szervezett programokkal is. Emellett betekintést kaptunk egy ökoiskola életébe, mely folyamatos szervezést és a diákokkal való együttműködést igényel.

Kulturális feltöltődés:

A szabad délutánok során alaposan körbejártuk Portot, hajóztunk a Duoro folyón, utaztunk a híres 1-es villamoson, és egy borkóstoló program során megtudtuk a portoi borok készítésének részleteit, meg persze magunk is megkóstoltuk a Duoro-völgy híres italát. Számos távolabbi városba is eljutottunk szervezett utak segítségével (Braga, Guimarães, Viana do Castelo, Aveiro, Costa Nova, Coimbra), így megismerhettük a portugál kultúra és történelem számos sajátosságát. Ez az aktív feltöltődés különösen hasznos volt a mentális egészségem számára és a pályán gyakori kiégés elkerülésére. Így feltöltődve, lelkesen, megújult energiával folytatom az oktató-nevelő tevékenységemet. 

Összegzés:

Összességében a portugáliai Erasmus-tapasztalat rendkívül inspiráló és tanulságos volt számomra. Lehetőséget adott arra, hogy más oktatási rendszert ismerjek meg, új módszereket próbáljak ki, és nemzetközi kapcsolatokat építsek. Úgy érzem, szakmailag és emberileg is gazdagodtam, és az itt szerzett tapasztalatokat igyekszem a mindennapi munkámba is beépíteni. Emellett a kollégáimmal is szeretném megosztani azokat a jó gyakorlatokat, melyeket az öt nap során megismerhettem.