Bartha Adrienn (hospitálás)

Szakmai látogatás (job shadowing)

Időpont: 2026. április 13–17.

Helyszín: Portugália, Madeira, Sao Vicente

Erasmus+ Madeirán – különböző tanulók, közös tanulási tér

Bevezetés: mit szerettem volna látni?

Madeirai Erasmus+ mobilitásom során elsősorban arra kerestem választ, hogyan működik a gyakorlatban egy olyan iskola, ahol az eltérő képességű, kulturális hátterű és sajátos nevelési igényű tanulók együtt tanulnak. Angoltanárként különösen érdekelt, hogyan lehet úgy differenciálni, hogy közben egyetlen gyermek se érezze magát kívülállónak.

1. Amit a madeirai iskolából magammal hoztam

• Inklúzió a mindennapokban: Az egyik megfigyelt angolórán 14 tanuló közül három SNI-tanuló volt. Ami igazán figyelemre méltó volt számomra, az az, hogy ez nem teremtett „külön órát az órán belül”. A tanulók együtt dolgoztak, a pedagógus pedig ott és annyi segítséget adott, ahol és amennyire szükség volt.
• 
  Személyre szabott támogatás: Az SNI-tanulók számára egyéni tanulási terv készül, amelyet a gyermek és a szülő is megismer és aláír. Az intézményben gyógypedagógus és asszisztens segíti a fejlesztést, emellett külön fejlesztőhelyiség és csendes szoba is rendelkezésre áll.
• A sokszínűség természetes jelenléte: Az iskola nemcsak a különböző tanulási igények miatt sokszínű. Angol, venezuelai, orosz, dél-afrikai és Portugália más részeiről érkező tanulók is alkotják a közösséget. Nyelvtanárként különösen érdekes volt megtapasztalni ezt a multikulturális környezetet.

2. Mit jelent mindez a saját tanításomban?

• Személyre szabott tanulás: A differenciálásról szerzett tapasztalatok arra ösztönöztek, hogy saját óráimon is többféle utat kínáljak ugyanahhoz a tanulási célhoz. Egy mondatkezdet, kulcsszólista, vizuális segítség, egyszerűbben megfogalmazott instrukció vagy néhány perc többletidő sokszor elegendő ahhoz, hogy egy bizonytalanabb tanuló is sikeresen bekapcsolódjon.
• AI az SNI-tanulók támogatásában: Számomra új szakmai irányt jelent a mesterséges intelligencia lehetőségeinek tudatosabb használata. Az AI segítséget nyújthat eltérő nehézségű szövegek, személyre szabott gyakorlófeladatok vagy nyelvi segédanyagok elkészítésében. Ugyanakkor fontos, hogy ne helyettesítse a tanuló saját gondolkodását és az élő kommunikációt.
• Biztonságos nyelvórai légkör: Különösen értékes tapasztalat volt számomra a hibák kezelése. A pontatlan válasz nem feltétlenül szakította meg a kommunikációt. A pedagógus segítő kérdéssel, átfogalmazással vagy egyszerűen egy kis gondolkodási idővel támogatta a tanulót. Idegen nyelven megszólalni csak olyan közegben lehet bátran, ahol a hibázás a tanulás természetes része.

3. A tapasztalatok megosztása

A látott jó gyakorlatokat nem szeretném megtartani magamnak. A mobilitás tapasztalatait szakmai műhelymunka keretében osztom meg kollégáimmal, különös tekintettel az inkluzív oktatásra, a differenciálásra és az AI lehetőségeire. Az összegyűjtött szakmai anyagok az iskolai tudástárba is bekerülnek.

4. Hogyan tovább?

A jövőben tudatosabban szeretnék olyan nyelvórai helyzeteket kialakítani, amelyekben az eltérő képességű tanulók közösen dolgozhatnak, mégis mindenki megkaphatja a számára szükséges támogatást. Több páros és kiscsoportos kommunikációs feladatot szeretnék alkalmazni, és tovább szeretném fejleszteni tudásomat az AI-val támogatott differenciálás területén.

A madeirai tapasztalatok arra is emlékeztettek, hogy a befogadás jóval több az SNI-tanulók támogatásánál. Egy multikulturális iskolában nap mint nap jelen van a különböző nyelvek, kultúrák, képességek és élethelyzetek elfogadása.

Záró gondolatok

Számomra az Erasmus+ program legfontosabb üzenete az lett, hogy az inkluzív oktatás nem feltétlenül látványos módszerekből áll. Sokszor apró pedagógiai döntésekben jelenik meg: adok-e még egy percet a válaszra, másképpen is elmagyarázom-e a feladatot, merek-e eltérő segítséget adni, és sikerül-e olyan légkört teremtenem, amelyben minden tanuló úgy érzi, hogy helye van a közös munkában.